motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2018. február 18., vasárnap

Evolúciós bizonyítékok


Az evolúció bizonyítéka! /Vagy mégsem?/


Amint repül a bögre, repül a sas is, hiszen nincs kétféle repülés,
mint ahogy minden változás ugyanazt az evolúciót bizonyítja!?”


Az evolúciós bizonyítás szövege:




Állítás:

Teszteld, hiányzik-e az izom a karodból

Te is a „különleges” 10-15%-hoz tartozol?
Az evolúció lényege, hogy az idők során környezeti hatásokhoz alkalmazkodik a test. Olyan anatómiai jellemzők tűnnek el, amikre már nincs szükség, és olyanok jelennek meg, amik viszont éppen jól jönnek a mindennapi életben.
A rengeteg változás egyike, hogy az alkar egyik izma – mely latinul a palmaris longus névre hallgat – feleslegessé vált, hiszen a fára mászásban játszott régen kulcsszerepet. Mára az emberek 10-15%-ánál teljesen eltűnt az egyik (vagy akár mindkét) karon.
Így végezheted el a tesztet, hogy neked megvan-e:
  1. Fektesd az alkarodat tenyérrel fölfelé egy vízszintes, sík felületre – például egy asztalra!
  2. Nyomd össze a hüvelykujjbegyedet a kisujjadéval!
  3. Ha látsz egy inat, ami megfeszül a csuklóvéna alatt, akkor van palmaris longus-od.
Fontos tudni, hogy az izom megléte nem tesz erősebbé – bár elképzelhető, hogy egy picit ügyesebben tudsz vele fára mászni."

Megjegyzés:

A darwini evolúciónak van egy alapvető definíciója, mégpedig ez:

Darwin alapelve lényegében azt mondja, hogy olyan egyedek népességében lehet evolúció, amelyekre az jellemző, hogy sokszorozódnak, ezen közben bizonyos sajátságaik öröklődnek, de ez az öröklődés nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny, akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción keresztüli evolúció megy végbe. Pont. Kész. Ez az amiben holt biztosak vagyunk.” /Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, egyetemi tanár/

Ha csak ezt jelentené az evolúció, semmi kifogás nem lenne ellene, de a fenti cikkben felhozott bizonyítéknak semmi köze ahhoz, amit egyébként értenek alatta, vagyis a teremtés ellentétét, a fajok kifejlődés általi biológiai eredetét. Ugyanis a „fára mászás” /fán élés/ képessége, meg a környezeti hatásokhoz való rugalmas alkalmazkodás két külön kategória. A „fára mászás” az nem egy sima variálódás, hanem törzsfejlődés: olyan élőlények másztak /állítólag/ a fára, amelyek eredetileg nem ott éltek, amikből végül /állítólag/ olyan földön élő élőlények lettek amik valamikor a fákon éltek. Ez egy darwini fajátalakulás akarna lenni, egy olyan /makro/evolúció, amelyet olyan /mikro/evolúció bizonyítana, hogy állítólag elsorvadt egy izom. 

Folytatás itt ...